2010/02/09

Itthon vagyok újra, hazaérkeztem - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Egyetemi éveimben a KLTE könyvtár előcsarnokában csajokat lestem az Interneten. Netscape böngészőn eljutottam valamilyen mozis adatbázisba, nézegettem a filmek szereplőit. Hihetetlen volt, hogy nem kell magazinokban kutakodni a csajok után, beírtam Juliette Binoche-t és rögtön ott volt a dioptriáim előtt. Zsongott a fejem, alig tértem magamhoz egy-egy ilyen látogatás után. Több órát eltöltöttem a könyvtárban könyvek, újságok olvasása, nézegetése nélkül. 1995-ben vagyunk, a hely neve Debrecen. Itt és ekkor kezdte magasabb szinten tanulmányait az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea.

Sajó Andrea - Az ELTE Tanárképző Karán végeztem 1990-ben, magyar-könyvtár szakon. A főiskola könyvtárában már tanulmányaim alatt is dolgoztam, s a diploma megszerzése után itt is helyezkedtem el. Ekkor kezdtek a könyvtárakba beszivárogni a számítógépek. Két évvel később a MATÁV Távközlési Dokumentációs Központjába kerültem, mindennapossá váltak a Novell hálózatba kötött, DOS alapú rendszerek. 1995-96 körül a magyarországi üzleti szférában is megjelent a web, napról napra több lett az internetes oldalak száma, kinyílt az Internet világa a hétköznapi felhasználók számára is. Tudtam, hogy ez egy olyan dolog lesz, ami nagyot fog robbanni. Nagyon-nagyon kell, és egy új világot nyit meg. Úgy éreztem, ebben az irányban kell tovább tanulnom. Ekkor jelent meg a KLTE felhívása, hogy 1995 őszétől informatikus könyvtáros képzést indít. A munkahelyem nem támogatta az egyetemet, de én nagyon elszánt voltam, és támogatás nélkül is megkezdtem a tanulást. Mi voltunk a másodikként indult évfolyam, és "jól meg is jártuk", mert informatikus könyvtáros oktatók híján az egyetem informatika tanszékének tanárai oktattak minket, akik úgy néztek a bölcsészekre, mint valami ismeretlen élőlényre. Matematikából vizsgáztunk, informatikából szigorlatoztunk, Pascal programozást tanultunk, adatbáziskezeléssel, rendszerfejlesztésel foglalkoztunk. Eleinte félelmetesnek tűnt a tananyag, de később egyre jobban élveztük.
Konyvtaros.com - A legendás ISZK (Informatikai és Számító Központ) a könyvtár folyóirat-olvasója alatt volt a pincében.
Sajó Andrea - Igen, egy külön épületben. Úgy kellett HTML oldalakat készítenünk, hogy nem használhattunk webszerkesztő programot, csupán egy a notepad-et, amibe nekünk kellett beírni az összes HTML-taget. Meg kellett tanulnunk minden utasítást, s ez a tudás később nagyon jól jött. Tényleg felvérteződtem minden, akkor korszerű informatikai ismerettel. 1998-ban indult az Origó, a MATÁV első webes tartalomszolgáltató oldala. Benne lehettem a nyitó csapatban, az előkészületekben, fantasztikus volt élőben, közelről megélni, hogy néz ki egy igazi webes tartalomfejlesztés.
Konyvtaros.com - Mi volt a különbség egy közgyűjteményi és egy intézményi könyvtár között? A Matáv-nál már menedzselni kellett az információkat?
Sajó Andrea - Sokkal többet kívántak meg tőlünk, mint azt gondoltuk volna. Voltak könyvtárosi ismereteim: hogyan rendszerezzük az információt, mit gyűjtünk, milyen metaadatot veszünk fel. Ám itt nem volt elég a dokumentumok feltárása, 15 ezer ember igényeit kellett kiszolgálni, folyóirat vásárlástól a specifikus, személyre szabott információkutatásokig. Naponta végeztünk üzleti információ szolgáltatást, témafigyelést, külföldi szakfolyóirat referálást, távközlés specifikus információs csomagok, kiadványok összeállítását. Olyanfajta információ feldolgozási igényt kellett kiszolgálni, ami a közszférában akkoriban nem volt általános. A Matáv könyvtára nagyon jó iskola volt, mind munkatempó, mind szolgáltatási színvonal, mind pedig korszerű szakmai ismeretek tekintetében.
Konyvtaros.com - Ez a tudás segítette az Év könyvtára címhez? (2002)
Sajó Andrea - Tulajdonképpen igen. Amikor 1999-ben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) - vagy ahogy akkoriban hívták Hírközlési Főfelügyelethez - kerültem, csak egy icipici intézményi könyvtáruk volt, két fős személyzettel. A legfrissebb könyvtári könyv egy Commodore 64-es volt, a külföldi folyóiratok csak a felsővezetésnél voltak megtalálhatók, rettenetesen elavult volt minden. Szerencsére a főnökeim egyetértettek a fejlesztési terveimmel, így hát nekiláttunk a teendőknek. Új, magasan kvalifikált kollégákat vettünk fel, bevezettünk egy komoly integrált rendszert, elvégeztük az állomány korszerűsítését, retrospektív feldolgozását, elindítottuk a vonalkódos kölcsönzést. Értékes, szakmailag nélkülözhetetlen új dokumentumokat és adatbázisokat rendeltünk, hogy folyamatos és releváns minőséget tudjunk biztosítani a felhasználóknak, új könyvtárhelyiséget hoztunk létre tömörraktárral, lopásgátló rendszert telepítettünk. Majd egy új módszer kezdett körvonalazódni: az információ- és tudásmenedzsment. Három év alatt látványos fejlődésen mentünk keresztül, olyan speciális állományunk és szolgáltatásaink voltak, melyekre akkoriban a közszférában nem igazán volt példa. Egy idő után rájöttünk, hogy számos olyan információ megy át a kezünkön, melyek a munkatársak számára hasznosak lehetnek, ám idejük nincs annak kibányászására. Elindítottunk tehát egy infokommunikációs weboldalt, amely mind az államigazgatásban, mind a piaci szereplők között komoly hírnévre tett szert. Ekkor jelent meg az Év könyvtára felhívás, gondoltunk egy merészet, és beadtuk a pályázatot. Olyan könyvtárak jelentkezését várták, akik korszerű felhasználói szolgáltatásokkal rendelkeznek, mi pedig teljes mértékben megfeleltünk ennek a feltételnek. El is nyertük a címet, amire azért vagyok roppant büszke, mert sem azelőtt, sem azóta nem nyert intézményi könyvtár ebben a versenyben.
Konyvtaros.com - Tudott volna még fejlődni a könyvtár?
Sajó Andrea - Talán. Mi vettünk az országban először RFID és Self Check rendszert, ez mindenképpen újdonság volt. A könyvtári szolgáltatásokon túl elkezdtünk a tudásmenedzsment irányába menni. Az NHH-nak számos olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakértője volt, akiknek a tudása fontos erőforrás a hatóság szempontjából. Kísérleteztünk, hogyan lehet az információkból új tudásanyagot létrehozni, s azt hogyan lehet máshol is alkalmazni. Ha én menedzselem az Ön tudását, akkor felmérem, hogy jelenleg mit tud, milyen képzéseken, konferencián kellene részt vennie, majd a megszerzett tudást visszaforgatom, például cikket írtatok Önnel, vagy előadást, tanfolyamot tartatok, hogy az új ismereteket mással is megosszuk. Bekerül a kompetencia adatbázisba, mint ebben a témában járatos személy, és ha valaki ilyen szakembert keres, megtalálja. Ha elmegy, elviszi ugyan a tudását, ám ezzel a módszerrel legalább egy része itt maradhat.
Konyvtaros.com - A kemény üzleti világ jött, az EDUWEB, másfajta kompetenciákkal.
Sajó Andrea - Az NHH-ból történő távozás után ott álltam két diplomával, nyelvvizsgával, PhD címmel, ám mindenhonnak azt a választ kaptam, hogy vezetői állásuk nincs, beosztottnak pedig túlképzett vagyok. Valamiből azonban meg kellett élni, nem lehettem munka nélkül.
Konyvtaros.com - Ilyenkor keresi meg az ember az ismerősöket, tudnak-e valamit ajánlani.
Sajó Andrea - Így van. Ez a világ ilyen. Az infokom szférában eltöltött 13 év alatt számos embert megismertem, hiszen ez egy szűk kör. Mivel az NHH felügyelte az infokommunikációs piacot, s a mi információs szolgáltatásunkra sokan igényt tartottak, valóban sok embert ismertem meg. Innen ered a blogon emlegetett Kóka János féle ismeretség is, aki az informatikai piac szereplőjeként, mint az Elender vezetője, számos rendezvényünkön részt vett. Politikáról ekkor még szó sem volt. Az emberek többsége azonban kombinál, összeesküvés elméleteket gyárt, anélkül, hogy utána nézne a tényeknek. Ilyenkor jókat mosolygok. Visszatérve tehát az eredeti témához, egy korábbi ismerős ajánlott az EDUWEB akkori vezérigazgatójának, aki e-learning üzletágvezetőt keresett. A vezérigazgató felhívott, s két beszélgetés után engem kért fel a feladatra a 15-20 pályázó közül. Noha az üzleti szféra nem vonzott, nem volt mód válogatásra. Tudom magamról, hogy alkalmatlan vagyok sales tevékenységre, nem eladni szeretek, hanem megcsinálni valamit és szolgáltatni.
Konyvtaros.com - Megbánta? Nem érezte jól magát?
Sajó Andrea - Nem. Jót tett a kitekintés a versenypiacra, de rájöttem, hogy valóban nem az én világom. A versenyszférában azt várják el a vezetőtől, hogy a tulajdonos érdekeit tartsa szem előtt, s ne vegye a lelkére a dolgozók napi problémáit. Szerintem a vezető felelősséggel tartozik az embereiért, így ha igazságtalanságot látok, rögtön szembefordulok a probléma okozójával, s hangot adok a véleményemnek. Ezt a privát szféra nem tűri. Eldöntöttem, hogy nem csinálom tovább.
Konyvtaros.com - Érzett-e minőségi különbséget a közszféra és a magánszektorban dolgozók mentalitása, motiváltsága között?
Sajó Andrea - Nem. Nyilván fizetésben óriási a különbség, de az, hogy az ember hogyan dolgozik, milyen kedvvel, milyen minőségben látja el a munkáját, nem ettől függ. Aki szereti azt, amit csinál, akkor is azt fogja csinálni, ha keveset fizetnek neki, és tudomásul veszi, hogy ebből sose lesz gazdag.
Konyvtaros.com - A könyvtárosok tudomásul veszik, hogy sosem lesznek gazdagok?
Sajó Andrea - Sajnos ez így alakult, a megbecsülésük sosem volt az élvonalba sorolható, pedig fantasztikus szakemberek, hatalmas tudással. Ám a munkán kívül nagyon sok függ a munkahely légkörétől is. Noha mindenki pénzből él, és lehet a dolgozókat béremeléssel motiválni, az is fontos, hogy elismerjük a színvonalas munkát. Sokan szárnyakat kapnak, ha azt látják, hogy a vezető megköszöni, amit csinálnak, fontosnak és jónak gondolja, azaz elismeri a színvonalas szakmai tevékenységet.
Konyvtaros.com - Aztán egyszer csak lett vezetői beosztás az OSZK-ban.
Sajó Andrea - Nem a vezetői cafrang a lényeg. Nagyon szeretem a könyvtárat, és igazán jó érzés volt, amikor megkezdtem itt 2008 januárjában a munkámat. Ahogy végigmentem az olvasóteremben, olyan érzés töltött el, hogy megérte. Itthon vagyok újra, hazaérkeztem.

Szakmai tapasztalatok:

Időtartam

Munkahely

Beosztás

Szerzett tapasztalatok

2008-

Országos Széchényi Könyvtár

főigazgató

(2010- )

hagyományos és elektronikus információszolgáltatás, adatbáziskészítés, központi katalógus, nemzeti könyvtári működés

osztályvezető

2006-2007.

Eduweb Multimédia Technológia és Távoktatási ZRt.

távoktatási üzletágvezető

e-learning, távoktatás, üzletvezetés, marketing, pénzügy

1999-2006.

Nemzeti Hírközlési Hatóság

Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság

igazgató

információ- és tudásmenedzs­ment; hagyományos és elekt­ronikus tartalommenedzsment; szakmai tudásportál kialakítása és működtetése az infokommu­nikációs szektorban; portáltech­nológia bevezetése; Hírközlés-statisztikai évkönyv főszerkesztői feladatainak ellátása; Hírközlési Értesítő elindítása, szerkesztése; vezetői tapasztalat; könyvtári menedzs­ment, OLIB integrált könyvtári rendszer bevezetése; retrospektív konverzió; könyvtári gazdálkodás; web­szer­kesztés; digitalizálás; könyv­tárépítés, berendezés; hálózati szolgálta­tások; intézményi információ­szolgáltatás

Nemzeti Hírközlési Hatóság

Információs Központ

irodavezető

Hírközlési Felügyelet

Információs Központ

irodavezető

Hírközlési Főfelügyelet

Nemzetközi Dokumentációs Osztály

osztályvezető

1998-1999.

MATÁVNet - ORIGÓ Kft

információ­menedzser

portálépítés, adatbázis menedzs­ment, információmenedzsment

1993-1998.

Matáv Rt. Távközlési Dokumentációs Központ

Szakirodalmi információs osztály

informatikus könyvtáros, információkuta­tó

vállalati szakkönyvtár működte­tése, infokommunikációs infor­mációs igények, szaktájékoztatás, információkutatás, integrált könyvtári rendszer, elektronikus folyóiratok

1987-1993.

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtára

tájékoztató és állománygyara­pító könyvtáros

felsőoktatási könyvtár működte­tése, állománygyarapítás, kata­logizálás

1985-1986.

Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-tudományi és Módszertani Központ

könyvtári asszisztens

könyvtári szervezetek koordinációja


A következő részekből:

3 vélemény:

Anonymous said...

eddig jó

Anonymous said...

Novell, DOS, Pascal, adatbáziskezelés, rendszerfejlesztés... Ezek egy részét így egy középiskolás is leírhatja magáról, a többi meg szintén hétköznapi cucc, nagyzolunk?
"Naponta végeztünk üzleti információ szolgáltatást, témafigyelést, külföldi szakfolyóirat referálást, távközlés specifikus információs csomagok, kiadványok összeállítását. Olyanfajta információ feldolgozási igényt kellett kiszolgálni, ami a közszférában akkoriban nem volt általános" Ja, emlékszem azokra az időkre, amikor néhány könyvtáros azt gondolta, hogy figyelős, hvg-s cikkekből össze lehet ollózni használható "üzleti" anyagot. Volt néhány olyan gagyi folyóirat még, amit a könyvtárosok szerettek. Mindig azt hittem ezekről, hogy csak pályázati pénzt hoznak, de amúgy használhatatlanok.
Miért dobálózunk nagy szavakkal? A Self Check bevezetéséhez nem agysebészek kellenek! mi volt az "infokommunikációs weboldal" és mi lett vele? Miért olyan különleges html-t Notepadban programozni? KAMASZOK jobban értenek a webhez, semhogy ezzel dobálózzanak.
De a kedvencem: "fantasztikus volt élőben, közelről megélni, hogy néz ki egy igazi webes tartalomfejlesztés" javítson ki valaki de azok akik ott voltak ma már nagyon rendben vannak szakmailag, anyagilag. Talán nem csak nézni kellett volna!

Anonymous said...

Matematikából vizsgáztunk, informatikából szigorlatoztunk, Pascal programozást tanultunk, adatbáziskezeléssel, rendszerfejlesztésel foglalkoztunk. :-)

Mint minden informatika szakos, aki nem tanult programozni gimiben!

Post a Comment